Hála – avagy hogyan segít nekem az élet.

A hála az életem része.

Minden embernek, előbb vagy utóbb eljön az életében egy olyan időszak, amikor nem akar embereket látni, még akkor is, ha alapvetően szeret az emberek közelében lenni és szeret velük foglalkozni.

Aki ismer, az tudja, hogy engem az éltet, ha másoknak segíthetek. Ha törődhetek az emberekkel. Emiatt a világ legszerencsésebb emberének érzem magam, amiért azt a szakmát űzhetem, aminek ugyanezek a tevékenységek az alappillérei. Ugyanis egy masszőr feladata többek között az is, hogy a vendégben bizalmat ébresszen, gondoskodjon róla, törődjön a testével-lelkével.

De néha velem is megesik, hogy besokallok. Alapvetően a legtöbb ember értékeli a kedvességem, akár egy jó szóval, egy öleléssel, egy kedves értékeléssel üzenetben vagy az oldalainkon, egy visszajelzéssel masszázs közben vagy utána, egy-egy kis aprósággal, figyelmességgel vagy borravalóval. Amiért innen is hálám fejezem ki felétek, mert igazán cukibogarak vagytok. De jogos a kérdésetek.: Kitti akkor mitől sokallsz be? Hát semmi okod rá.

Tudjátok, az ember hajlamos arra, hogy ne a jó visszajelzéseket tegye előtérbe, hanem azt az elenyésző mennyiségű igazságtalanságot, rossz visszajelzéseket, amik nem is szemtől-szemben érkeznek, hanem a háta mögül. Sajnos szerintem sokan át érzitek, amit írok, mert már ti is voltatok valószínűleg ilyen szituációban.

Na de ez a poszt nem róluk, fog szólni. Nem véletlen hogy a Hála címet adtam ennek a blognak.

Ugyanis, ha néha be is sokallok ezektől a dolgoktól, szerencsére ti vagytok azok, akik visszaadjátok a hitem minden egyes nap, hogy jó az, amit csinálok és megéri az emberekben bíznom és segítenem ahol tudok.

Az utóbbi időben, nekem volt egy kisebb zuhanásom, hiszen olyan emberektől kaptam rossz visszajelzést a hátam mögül, akik nem is jártak még nálam. Az ilyen dolgok nagyon megborítják a lelkem és mindig magamban keresem a hibát és nem értem, ha én jó vagyok hozzájuk, miért bántanak?

Szerencsére ilyenkor jön az én szuper védőhálóm, a csodálatos férjem, aki megölelget és máris szebbnek, barátságosabbnak látom a világot.

És itt jön képbe, amit a címben is írtam, hogy az élet hogyan segít nekem/ engem.

Mikor történik velem valami, ami megrengeti a hitem az emberekbe, akkor mint ha az univerzum ki akarná köszörülni ezt a csorbát a lelkemen, elém küld sorozatosan olyan vendégeket és szituációkat ami miatt újra és újra rá jövök miért is érdemes ezt csinálnom és miért is szeretem ennyire az embereket.

Nem tudok elég HÁLÁS lenni azért, hogy ennyire csodás vendégeim vagytok. Sokszor azt érzem, ti többet adtok nekem lelkileg, egy-egy mondatotokkal, mint én egy teljes kezelés sorozattal nektek, bár remélem azért ez nem így van, de érzésre biztosan. Ti vagytok az én lelkem „masszőrei”. Maradjatok mindig ilyen jó emberek.

Ne haragudjatok, ha kicsit szomorkásabbra sikerült ez a blog, de úgy éreztem ezt nektek is tudnotok kell.

Mondhatnátok, hogy mostanában a HÁLA szó egy kissé elcsépeltté vált, de én úgy gondolom, ha valaki úgy is érzi, hogy Hálás, akkor azt ki kell mondani vagy le kell írni, hogy a másik is tudjon róla. Hiszen mit ér a HÁLA, ha a másik nem érzi.

Megosztok veletek még egy linket amin elolvashatjátok, mennyi mindenért lehetek hálás. https://brelax.hu/ajandekot-minden-gyermeknek-1-2-adomanygyujtes/

https://brelax.hu/evertekelo-gondolataim-2023/

Remélem ti érzitek a HÁLÁMAT.